Társasház 9                                                                                   Budapest, 1033 Kórház utca 9

A BUDAPEST III.ker. KÓRHÁZ U. 9. SZ. TÁRSASHÁZ
x/2004. (.....) sz. közgyűlési határozata a társasház SZERVEZETI-MÜKÖDÉSI SZABÁLYZATARÓL ÉS HÁZIRENDJÉRŐL

A Budapest III kér, Kórház u 9 sz alatti Társasház a .... napján tartott közgyűlésén, a / . számú ./ arányú szavazattal elfogadott határozatával Szervezeti-működési Szabályzatát (SzMSz) és házirendjét az alábbiak szerint alkotta meg a társasházról szóló 2003 évi CXXXIII törvény (Ttv) szabályai alapján

I. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE

A társasház szervei;
1 Közgyűlés
2 Számvizsgáló bizottság
3 Közös képviselő
4 Eseti bizottság

L A közgyűlés

A társasházközösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés Valamennyi tulajdonostárs alapvető joga a közgyűlésen való részvétel

1.1 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Ttv rendelkezéseinek megfelelően

a / alapító okirat, szervezeti-működési szabályzat és házirend megalkotása, módosítása
b./ döntés a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról;
c./ a közös képviselő, a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról;
d/ döntés a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő részére a tevékenysége jóváhagyása megadásáról;
e / döntés a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzátartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterheléséről;
f./ a fentieken kívül a közgyűlés dönt minden olyan ügyben, amely az alapító okirat vagy az SzMSz szerint nem tartozik a közös képviselő vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe

1.2. A közgyűlés működésével kapcsolatos eljárási szabályok

1.2 l A közgyűlés összehívása

A közgyűlést évente legalább egyszer, legkésőbb a tárgyév május 31 napjáig- az éves elszámolás és költségvetés megállapítása és elfogadása céljából - össze kell hívni (rendes közgyűlés)
A közgyűlés év közben is szükség esetén, illetve sürgős esetben bármikor összehívható (rendkívüli közgyűlés) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha az összes tulajdoni hányad legalább egytizedével rendelkező tulajdonostársak írásban kérik, az összehívás okának és a közgyűlés napirendjének megjelölésével. Ha a közös képviselő a kétesnek 15 napon belül nem tenne eleget, a közgyűlést az annak összehívását kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy összehívhatja
A közgyűlést a közös képviselő hívja össze. Ha e kötelezettségének nem tenne eleget, a közgyűlést a számvizsgáló bizottság is összehívhatja
A közgyűlés időpontjáról valamennyi tulajdonostársat írásban értesíteni kel! A közgyűlés meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét és idejét, valamint a közgyűlésen elnöklő személy, a jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a
szavazásra előteijesztett napirendet A napirenden nem szereplő kérdésekben a közgyűlés nem határozhat
A meghívókat a tulajdonostársaknak legkésőbb a közgyűlést megelőző 8 nappal korábban meg kell kapniuk, ettől eltérni csak süigős esetben lehet. A közös képviselő a közgyűlési meghívót a tulajdonostársaknak levélszekrény útján, a postacímet bejelentő tulajdonostársaknak pedig könyvelt postai úton küldi meg, egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasház hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni
Sürgős esetben csak a közös képviselő jogosult a közgyűlést összehívni az ok megjelölésével, amely csak akkor tartható meg, ha közgyűlés sürgősség okát határozatával elfogadja Ellenkező esetben csak a rendes közgyűlés szabályai szerint lehet közgyűlést tartani és határozatot hozni

1. 2. 2. Határozatképesség, megismételi közgyűlés

A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint 50%-át képviselő tulajdonostársak jelen vannak
Amennyiben a napirend szerint olyan kérdésben kell dönteni, melyhez jogszabály, az alapító okirat vagy az SzMSz szerint az összes tulajdoni hányad szerint számított minősített többséggel meghozott határozat szükséges, úgy e napirendi pontokról való határozathozatal szempontjából a határozatképességet a megkívánt minősített többség szerint kell megállapítani A határozatképességet minden egyes határozat meghozatalakor a közgyűlés elnökének és a jegyzőkönyv vezetőjének külön vizsgálni kell
Határozatképtelenség esetén vagy ha a közgyűlés elnöke a közgyűlést határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlés tartható, amely a képviselt tulajdoni hányadok mértékétől függetlenül határozatképes, eire azonban a tulajdonostársakat a megismételt közgyűlés meghívójában figyelmeztetni kell azzal, hogy ha olyan kérdésben kell dönteni, mely az összes tulajdoni hányad meghatáiózott arányához kötött szavazattal dönthető el, ennek hiányában határozat nem hozható
A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napját követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatlanná vált közgyűlés esetén a "közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni

l 2 3. A tulajdonosok részvétele a közgyűlésen, az írásbeli szwazáson

A tulajdonostársak a közgyűlésen, az írásbeli szavazásban személyesen vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt
A meghatalmazás akkor érvényes, ha azt közjegyző, ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, vagy a közgyűlési meghívóhoz csatolt meghatalmazás-nyomtatvány kitöltésével két tanú aláírásával ellátott magánokiratba foglalják, vagy a meghatalmazást a meghatalmazó saját kezűleg írta és azt aláírta A meghatalmazást a jelenléti ívhez csatolni kell
A meghatalmazásból ki kell tűnnie az esetleges korlátozásnak és érvényessége időtartamának (visszavonásig, meghatározott időpontra, napirendre szóló meghatalmazás)
A külön tulajdonú helyiségeknek a tulajdonjogtól eltérő más jogcímen (bérlet, haszonélvezet stb) történő használata önmagában a közgyűlésen való részvételre és szavazásra nem jogosít, A helyiségek használóinak azonban általános meghatalmazás adható, melyet a közös képviselőnél kell letétbe helyezni

1.2.4. Határozathozatal

A szavazati jog a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg A közgyűlés határozatait szóban és írásban hozhatja meg Kizárólag közgyűlésen, szóban hozhatók meg a következő határozatok a / a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása, díjazása, visszahívása;
b../ a közös képviselő megválasztása, díjazása, a felmentvény megadása és visszahívása;
c/ döntés a társasház gazdálkodását érintő kérdésekben, így különösen a rendes gazdálkodást meghaladó kiadások ügyében;
d / tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal történő megterhelése
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, kivéve azokat az eseteket, amikor jogszabály, az alapító okirat vagy az SzMSz ennél magasabb szavazati arányt követel meg

A határozathozatalhoz szükségem szavazati arány
Valamennyi tulajdonostárs egyhangú szavazata szükséges:
- az alapító okirat módosításához, kivéve ha T tv, vagy felhatalmazása alapján a jelen SzMSz másként nem rendelkezik
Az összes tulajdoni hányad szerint számított legalább négyötödös szavazattöbbséggel meghozott határozat szükséges:
- a közös tulajdonban álló épületi eszekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról való döntéshez
Az összes tulajdoni hányad szerint számított legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozat szükséges:
- a közös tulajdonhoz tartozó, önálló ingatlanként kialakítható ingatlanrésszel kapcsolatos elidegenítés jogának - az alapító okirat felhatalmazása alapján - a közösség általi gyakorlásához
Az összes tulajdoni hányad szerint számított legalább egyszerű szavazattöbbséggel meghozott határozat szükséges:
a) az SzMSz módosításához,
b) a lakóépületben lévő, a tulajdonostársak külön tulajdonába tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának a társasház rendes működését vagy a lakhatás nyugalmát zavaró megváltoztatásának megtiltásához
A határozatképes, illetőleg a megismételt közgyűlésen jelen lévő tulajdonostársak legalább egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges minden olyan döntéshez, melyekre vonatkozóan a társasházakról szóló törvény, az alapító okirat, vagy a jelen SzMSz nem ír elő minősített, vagy az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított egyszerű szavazattöbbséget

1 2 .5 A közgyűlés levezetése, közgyűlési jegyzőkönyv

A közgyűlés a határozatképesség megállapítása után megválasztja a közgyűlés levezető elnökét, a jegyzőkönyv vezetőjét és jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostársat.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a közgyűlés helyét, idejét; a jelenlevő tulajdonostársak és esetleges meghívottak nevét és címét - ha nem külön jelenléti ívet vezetnek - és az általuk képviselt szavazati arányt ügy, hogy abból megállapítható legyen a határozatképesség;
b) a közgyűlésen elfogadott határozatokat és az azokra leadott szavazatok arányát.
Ha a közgyűlésen jelenlevőből külön jelenléti ívet vezetnek, úgy azt a tulajdonostáisaknak vagy meghatalmazottaiknak alá kell írni
A jegyzőkönyvek és a határozatok nyilvántartásáról a közös képviselő köteles gondoskodni A jegyzőkönyvet bármely tulajdonostárs megtekintheti, és - a költségek viselésével - másolatot kérhet

1.2 6 írásbeli szavazás

Határozat közgyűlés tartása nélkül is hozható Ebben az esetben a közös képviselő - a határozati javaslat, annak indokolása és a számvizsgáló bizottság véleményének írásba foglalt megküldésével egyidejűleg - 8 napos határidő kitűzésével írásban felhívja a tulajdonostársakat, hogy szavazataikat írásban adják meg Az iratokat a közös képviselő a közgyűlési meghívó kézbesítési szabályai szerint küldi meg a tulajdonostársaknak
Szavazni a határozati javaslat visszaküldésével vagy szavazóíven lehet a közös képviselő tájékoztatása szerint Szavazóíven történő szavazás esetén a közös képviselő tájékoztatja a tulajdonostársakat, hogy közös képviselet mely munkatársa vagy megbízottja köteles a szavazóívvel a tulajdonostársakat felkeresni, vagy azt mely időpontokban és hol írhatják alá a tulajdonostársak

A szavazás eredményének a megállapítása szempontjából a szavazat:
- az aláirtán visszaküldött határozati javaslat: igen szavazat
- aláírás nélkül visszaküldött határozati javaslat: érvénytelen
- észrevétellel visszaküldött határozati javaslat: tartózkodás
- a "nem értek egyet" észrevétellel visszaküldött határozati javaslat: nem

A szavazási határidő lejártát követő 8 napon belül a közös képviselő megállapítja a szavazás eredményét oly módon, hogy a visszaérkezett, aláírt határozati javaslat, szavazó íven teljesített aláírások száma alapján a szavazás érvényességét vagy érvénytelenségét. Érvényes szavazás esetén pedig a közös képviselő megállapítja a szavazás eredményét, amelyről 8 napon belül értesíti a tulajdonostársakat a közgyűlés meghívó kézbesítési szabályai szerint
Ügyvédi ellenjegyzéshez kötött (alapító okirat módosítása, Ttv 3 § (2) bekezdése szerint elidegenítési határozat) határozat esetén az iratok megküldésével egyidejűleg a közös képviselő tájékoztatja a tulajdonostársakat arról, hogy a határozatot ellenjegyző ügyvéd előtt hol és mely időpontban írhatják alá a határozati javaslatot

1.2 7. Jogorvoslat a közgyűlési határozattal szemben

Ha a közgyűlési határozat:
a) -jogszabályt,
- az alapító okirat rendelkezéseit,
- a Szervezeti-működési Szabályzat rendelkezéseit sérti;
b) vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel a határozat érvénytelenségének megállapítását kérheti az illetékes bíróságtól a határozat meghozatalától számított 60 napon belül, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár
A kereset benyújtása a határozat végrehajtását nem gátolja, kivéve ha a bíróság a végrehajtást felfüggeszti
A közös képviselő köteles a közgyűlési határozatot a meghozatalától számított 8 napon belül a határozatot a tulajdonostársak részeié levélszekrény, illetve a bejelentett postacímmel rendelkező tulajdonostársaknak postai úton megküldeni, egyidejűleg a hirdetőtáblán köteles kifüggeszteni

2. A számvizsgáló bizottság

A táisasház gazdálkodását a közgyűlés által a tulajdonostálsak közül választott számvizsgáló bizottság ellenőrzi A bizottság tagjai közül elnököt választ és megállapítja ügyrendjét Üléseit -szükség szerint - a bizottság elnöke hívja össze, döntéseit szavazattöbbséggel hozza meg. Tevékenységéről, az ellenőrzés eredményéről beszámol a közgyűlésnek A számvizsgáló bizottság feladata:
a) a közös képviselő ügyintézési tevékenységének ellenőrzése;
b) a társasházközösség pénzforgalmának ellenőrzése;
c) a közgyűlés elé kerülő javaslatok (így különösen az éves költségvetés és elszámolás) véleményezése;
d) a 100,000 Ft értékhatárt meghaladó számlák kiegyenlítés előtti véleményezése; e) a számvizsgáló bizottság a közös képviselőt nem utasíthatja, de feladatai ellátására javaslatot
tehet;
f) a közgyűlés összehívása, ha a közös képviselő ebbéli kötelezettségének nem tesz eleget

3. A közös képviselő

A társasházközösség ügyintézési feladatait, valamint bíróságok és más hatóságok előtti képviseletét a közgyűlés által választott közös képviselő látja el
A közös képviselőt kizárólag a közgyűlés utasíthatja és a közgyűlés határozatai kötelezik
A közös képviselő képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan

3. A közös képviselő feladata és jogköre

A közös képviselő jogkörében eljárva az alábbi feladatok ellátására köteles: a) a közgyűlés összehívása;
b) a közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása;
c) gondoskodás a közgyűlési határozatok és a társasház működésének jogszerűségéről (jogszabályoknak, az alapító okiratnak és az SzMSz-nek való megfelelőségéről);
d) az épület fenntartásához szükséges intézkedések megtétele;
e) a közös költséghez, felújítási alaphoz való hozzájárulás közgyűlés által megállapított összegének közlése a tulajdonostársakkal, illetve annak beszedése, a társasház ezzel kapcsolatos igényeinek érvényesítése (a késedelembe esett tulajdonostárs felszólítása, jelzálogjog bejegyeztetése, illetve törlési engedély kiadása, polgári peres eljárás stb );
f) az évenkénti költségvetési javaslat és az éves elszámolás elkészítése és közgyűlés elé terjesztése;
g) a közgyűlési jegyzőkönyvek, határozatok (a Közgyűlési Határozatok Könyvében történő) és a társasház egyéb iratainak nyilvántartása, kezelése, a tulajdonostársak betekintési jogának
biztosítása, másolatok kiadása;
h) a társasházakról szóló 2003 évi CXXXIII. törvény 22. §-a szerinti adatok nyilvántartása; i) a 100.000 Ft értékhatárt meghaladó számlák véleményeztetése a számvizsgáló bizottsággal,
azok kiegyenlítését megelőzően; j) az alapító okirat és az SzMSz. illetve ezek módosításának a földhivatalhoz történő benyújtása, és azok egy példányának megőrzése;
m) a közös képviselő harmadik személy részére a társasház műszaki állapotáról, gazdálkodásáról csak az érdekelt tulajdonostárs jelenlétében vagy kérésére írásban a tájékoztatás tulajdonostárs részére történő megküldésével adhat tájékoztatást.

3.2 Összeférhetetlenség

A közös képviselővel szemben nem állhat fenn a társasházaktól szóló 2003 évi CXXXIII törvény 49 §-ában foglalt kizáró ok, illetve nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja vagy ezek közeli hozzátartozója

4. Házfelügyelő, gondnok, takarító

A közös képviselő a közgyűlés felhatalmazása alapján a társasház rendeltetésszerű működése érdekében házfelügyelőt vagy gondnokot, illetve takarítót alkalmazhat, Az alkalmazottak, illetve megbízottak feladatkörét a munkaszerződés mellékletét képező munkakön leíiás, megbízási jogviszony esetén pedig a megbízási szerződés tartalmazza.

5, Eseti bizottság

A közgyűlés eseti feladatok ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság feladatát a közgyűlés rendelkezéseinek megfelelően köteles ellátni, feladatának elvégzését követően pedig köteles annak eredményétől a közgyűlést, illetve rendelkezése alapján a közös képviselőt vagy a számvizsgáló bizottságot tájékoztatni,

II. A KÖZÖS KÖLTSÉG VISELÉSÉNEK ÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. A költségek viselése és elszámolása

A tulajdonostársak a közös tulajdont képező ingatlanrészek fenntartásával járó költségeket közös költség, rendkívüli közös költség, mint célbefizetés és felújítási alap képzésével fedezik A közös költség megfizetéséhez a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk alanyában kötelesek hozzájárulni az alábbi kivétellel:
- amennyiben a tulajdonostárs a közös képviselet által ellenőrzött vízórával rendelkezik, akkor a mérőóra szerinti fogyasztást, a közgyűlés alapján meghatározott közős vízdíjat, valamint az esetleges csőtörésből eiedő fogyasztásból a tulajdoni hányadára eső fogyasztást kell megfizetnie A közösen elfogyasztott víz mennyiségének ellenértékét, - amelynek mértékét a közgyűlés állapítja meg - a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában fizetik meg
A vízdíj elszámolást a közös képviselő készíti el az éves rendes közgyűlésié A közös képviselő az elszámolást a vízórával nem rendelkező albetétek tulajdonosai részére a Fővárosi Vízmüvek Rt. által kibocsátott számlák alapján készíti el, amelyek alapján megállapítja ezen albetétek fizetési kötelezettségét oly módon, hogy a társasházközösség által elfogyasztott víz mennyiségéből levonja:
- a közgyűlés által meghatározott közös vízhasználat mennyiségét,
- a vízórával ellátott albetéíek fogyasztását, valamint
- az esetleges csőtörésből eiedő fogyasztást,
majd az így kapott mennyiséget tulajdoni hányad arányában felosztja és értesíti a tulajdonostársakat fizetési kötelezettségükiől, illetve túlfizetés esetén a túlfizetés következő évi vízdíjban történő jóváírásáról
A tulajdonostársak a vízdíj hátralékot az elszámolás alapján az éves rendes közgyűlés által meghatározott időpontig kötelesek rendezni
A külön tulajdonban történő jogutódlás esetén - az öröklés esetének kivételével - a tárgyhó 15 napjáig bekövetkező jogutódlás esetén a jogelődöt, ezt az időpontot követően beálló jogutódlás esetén pedig a jogutódot terheli a tárgyhavi közös költség megfizetése
A közös költség hátralék megfizetése a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli
A közös képviselő a tulajdonostársak befizetéseit a következő sorrendben köteles elszámolni:
- közös költség (üzemeltetés, vízdíj)
- rendkívüli közös költség (célbefizetés)
- felújítási alap
A tulajdonostárssal szemben töiténő bármely perenkívüli vagy peres eljárás eredményeként befolyó tartozást a közös képviselő elsősorban költségre, kamatra köteles elszámolni és csak ezek kiegyenlítését követően számolhatja el a fenti sorrendnek megfelelően

2. A felújítási alap

A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos felújítási munkák fedezésére a társasházközösség felújítási alapot hoz létté, melyhez a tulajdonostársak a közgyűlés által megállapított mértékű felújítási hozzájárulást kötelesek fizetni A hozzájárulás mértékét a közgyűlés határozza meg A felújítási alapba az előző pontban meghatározott sorrend figyelembe vételével a befizetésekből a rendszeres közös költség (üzemeltetés, vízdíj) és a rendkívüli közös költség (célbefízetés) levonása után maradt összeg kerül
A felújítási hozzájárulást a tulajdonostársak havonta előre kötelesek minden hó 15 napjáig a társasház számlájára befizetni
A felújítási alap pénzeszközeit a közös képviselő a közös költségtől elkülönítetten köteles kezelni a számadásokban Az alap pénzeszközei csak a közgyűlés határozata alapján, és csak a társasházakról szóló törvény értelmező rendelkezései szeiinti felújítási munkálatok költségeinek fedezésére használható fel, ettől eltérő célra részben sem

3 A közös költségek biztosítása

A közgyűlés által a közős költségek fedezésére, a tulajdoni hányadok arányában, illetve a II l pontban foglaltak figyelembevételével megállapított mértékű hozzájárulást a közös képviselő szedi be és taija nyilván A közös költség minden hónap első napján esedékes és minden hónap 15 napjáig fizethető meg kamatmentesen a társasházközösség pénzintézetnél vezetett számlájára történő befizetés útján (készpénz átutalási megbízás, átutalás, a társasház pénztálába a közös képviselőnél a pénztári órák alatt)
A közös képviselő a közös költség megfizetését rendszeresen ellenőrzi, és késedelem esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. A közös képviselő a késedelembe esett tulajdonostársat 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a teljesítésié A késedelembe esett tulajdonostárs évi 15 % mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles
A közgyűlés határozatával a hozzájárulás megfizetésével legalább hathavi késedelembe került tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal - a hozzájárulás hátraléka megfizetésének biztosítékaként - történő megterhelését rendelheti el. Ez féléves hátralékonként megismételhető. Az erre vonatkozó határozathozatal során a hátralékkal érintett tulajdonostárs nem szavazhat, és tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni A határozatot az érintett tulajdonostársnak kézbesíteni kell azzal, hogy a határozat (rendelkezés) ellen a Ttv. szerint jogorvoslattal élhet
Ha a hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő köteles a jelzálogjogra vonatkozó törlési engedélyt kiadni Ha a hátralék megfizetése egyéb módon nem biztosítható és a tulajdonostárs a hátralékot, valamint annak kamatait az esedékességtől számított legkésőbb négy hónapon belül nem fizeti meg, a közös képviselő polgári peres eljárást kezdeményez. A közös költség befizetését a közös képviselő a Polgári Törvénykönyv 293 §-ában foglalt - költség, kamat, tőke - sorrendben számolja el

4 Éves költségvetés és elszámolás, felmentvény

A közös képviselő évenként költségvetési javaslatot köteles készíteni, melynek tartalmaznia kell:
- a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként,
- a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat,
- a tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulásának összegét tulajdonostársanként
A közös képviselő éves elszámolást köteles készíteni, mely tartalmazza:
a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a Szervezeti-működési Szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében;
b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is;
c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve;
d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi eszköz leltárát;
e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket; továbbá
f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban
A közgyűlés éves elszámolás elfogadásával a közös képviselő tevékenységét jóváhagyja és részére a felmentvényt megadja

5 A tulajdonostársak adatszolgáltatási kötelezettsége

A II, l pontban foglaltakra tekintettel a tulajdonostársak a tulajdonjogbejegyzési engedély aláírásától számított 15 napon belül kötelesek bejelenteni a közös képviselőnek: - a külön tulajdon vonatkozásában a tulajdonosváltozást; - a haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét; - jelzálogjog jogosultjának nevét és székhelyét

III.
A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE

A külön tulajdonú lakások és helyiségek használatának, a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait, valamint a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat az SzMSz jelen fejezete tartalmazza

1/ A közös tulajdon használata és hasznosítása

Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.
Az alapító okiratban a közös tulajdon tárgyai között megjelölt tárolókat és pincerekeszeket a közös képviselő a társasház érdekében bérbe adhatja és a közgyűlés határozata alapján értékesítheti A tulajdonostársakat megilleti azelőbérleti és elővásárlási jog
A bérleti díjat évenként a közgyűlés állapítja meg Amennyiben a közgyűlés a bérleti díj emeléséről nem dönt. akkor a bérleti díj a KSH által kiadott szolgáltatói árindex mértékének megfelelő mértékben emelkedik a tárgyév első napjától, amelyről a közös képviselő értesíti a bérlőt

A/Lift használata

A lift kizárólag személyszállítási célra használható, abban tilos üzemanyag, gázolaj, könnyen éghető vagy robbanóanyag szállítása A liftben továbbá tilos a dohányzás

2 / Külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

A/ A külön tulajdon használata, hasznosítása
A tulajdonostársat az alapító okirat szerinti külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga, amely jogokat nem gyakorolhat a többi tulajdonostársa jogainak és törvényes érdeke sérelmével
A tulajdonos külön tulajdonát kizárólag az alapító okiratban megjelölt rendeltetésnek megfelelő célra használhatja vagy hasznosíthatja
A külön tulajdon rendeltetésének megváltoztatásához a szükséges hatósági engedélyeken túl a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szótöbbséggel meghozott jóváhagyó határozata szükséges, amely határozat írásban is meghozható az SzMSz szabályai szerint
A tulajdonostársak külön tulajdonukban tartozó ingatlanban 22 óráig tarthatnak a többi tulajdonostárs nyugalmát zavaró, hangos összejövetelt

B/A külön tulajdon fenntartása, karbantartása
A tulajdonostárs köteles a külön tulajdonát képező ingatlant saját költségén oly módon karbantartani, hogy a külön tulajdon karbantartásának elmaradásából a tulajdonostársakat kár ne érhesse
A vízvezeték, szennyvízvezeték meghibásodása esetén amennyiben a hiba kijavítása a szomszédos ingatlanokból nem lehetséges és a közös képviselő a tulajdonostársat a megliibásodástól számított 24 órán belül elérni nem tudja., a közös képviselő jogosult és köteles az ingatlant két tanú jelenlétében felnyitni, a hibát elhárítani és jegyzőkönyvet felvenni intézkedéséről A jegyzökönyvet a két tanú jelenlétében köteles felvenni.
A külön tulajdonú ingatlan felnyitásával és a hiba elhárításával - kivétel a közös tulajdonba tartozó vezeték meghibásodásának kijavíttatásának költsége -, valamint az ingatlan biztonságos lezárásával kapcsolatban felmerült költség a tulajdonostársat terhelik, amelyet a közös képviselő jogosult a tulajdonostárs folyószámláján előírni és befizetéseit elsősorban erre elszámolni

C/ Építkezés a külön tulajdonban
A tulajdonostárs a külön tulajdonában történő építkezés esetén az építkezés megkezdése előtt legalább három nappal az elvégzendő építkezésről a közös képviselőt tájékoztatni köteles
A tulajdonostárs zajjal járó építési tevékenységet külön tulajdonában hétköznap 8°° és 19°° között, szombaton 9°° és 14°° között jogosult végezni, minden egyéb időben a tulajdonostárs zajjal járó építési tevékenységet nem végezhet
Az építkezés időtartama alatt a tulajdonostárs köteles a közös tulajdonban, használatban levő területeket tisztán tartani, minden nap a legkésőbb a munka befejeztével az igénybevett folyosót, lépcsőházat, liftet feltakaritani

D/Állattartás
A tulajdonostársak az egyes külön tulajdonú ingatlanrészekben legfeljebb egy kutyát és egy macskát tarthatnak az állattartás szabályainak megfelelően tisztán, az állatok piszkát haladéktalanul eltakarítva és kötelesek gondoskodni arról, hogy az állatok indokolatlanul a többiek nyugalmát ne zavarják

E/ Jogorvoslat a tulajdonosának házirendet sértő cselekedeteivel szemben
A tulajdonostársak nyugalmát sértő és a jelen házirend szabályait megszegő bármely személy ellen a Budapest III két Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől a birtokháborítás megállapítását, illetve megszüntetését kérheti a sérelme?x> tulajdonostárs
Az állattartás szabályainak megszegése miatt ugyancsak az illetékes Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől kérhető intézkedés a szabálysértési eljárás szabályai szerint.

IV.
VEGYES RENDELKEZÉSEK

l Jelen SzMSz a jóváhagyó közgyűlés határozat meghozatalának napján lép hatályba.
2. Az SzMSz hatálybalépésével az alapító okirat tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát, a közös és külön tulajdon használatát, hasznosítását, valamint a társasház működésére vonatkozó szabályai hatályukat vesztik.

Kelt:
a közgyűlés elnöke